Emlékképek

lázas csókjaid hiánya összetör,
forró ölelésed vágya meggyötör.
kedves mosolyod ha nincs már, szenvedek,
úgy hiányzik, hogy mondhassam: szeretlek.

éjjel-nappal rád gondolok szüntelen,
érted szól a dobbanás a szívemen.
miattad bont bimbót minden rózsaszál,
s veled süt ki a nap, hogyha jön a nyár.

minden perc mit számunkra adott az ég,
mézédesen kecsegtető ajándék.
a boldogság mint egy szellő átkarolt,
s a szerelmed megérintett, letarolt.

káprázat szőtt szép emlékek mámora,
elrepítnek veled együtt bárhova.
hol összebújik izzó testünk, s felhevül,
ott minden vágyam te általad teljesül.

boldogságod számomra a legfőbb kincs,
eszem súgja, hagyjam végleg búcsút ints.
de a szívem szenvedése végtelen,
bocsáss meg! de elengedni képtelen…

Megosztom valakivel...
5 1 értékelés
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x