Többé reá se nézek!
Nem kell nekem személye!
Hűségtelen Corinna! –
Előbb miket nem ígért
Mézzel folyó beszéde!
Hányszor borúlt nyakamba!
S most más ölébe nyugszik,
Másnak mosolyg szemébe,
Mást bájol; énreám csak
Melléktekintetet vet.
Többé reá se nézek!
Nem kell nekem személye!
Nem! hogyha lábaimhoz
Borúl is esdekelve:
Többé reá se nézek!
Így esküszik Philemon
Tengerre, földre, mennyre.
S itt hirtelen belép a
Hűségtelen Corinna.
Mi lelt, Philemon? úgy mond
S egyet mosolyg reája;
S – ajkára csókok hullnak!
gyönyörű