Bíborpillangó



Vöröslő fényével száll le az alkony,
Szárnyát bontogatja a szellő a parton.
Bánatos lelkemet forró tűz járja,
Szemeimből folyik a könnyeim árja.

A tarnapartot egedül járom,
Elhagyott, eltűnt a párom.
Könnyeim a szerelem tüzét el nem oltja,
S ez a fájdalmas tűz, könnyeimet el nem fojtja.

Jéggé vált pillangó szíved, hideg, deres hó lepi,
Sorsom keserű bánatát, szenvedés követi.
Alabástrom nyári tájra hold a fényét vetíti,
Ámor nyílvesszője álmodozó szívemet leteríti.

Lélekgyilkoló szerelem rabláncán,
Sétálok búsan a Tarna partján.
Jégeső veri szívem aortáját,
S én követem a lábaid nyoma kicsapongását.

Csík Ferenc szerelmes verse

Tetszett a vers, értékelted már?

Hozzászólás

Hozzzszolsok rsakor krjk az ltalnos netikett szablyait betartani.
CAPTCHA
Szeretnénk tudni, hogy valóban nem egy robot szeretné az űrlapot kitölteni és beküldeni.
2 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.