Ha régóta egyedül vagy,
nincs más társad csak a magány
Keserűek a napjaid már,
téged boldogság nem vár.
Talán egyszer mégis,
kegyes lesz hozzád az ég is.
boldogságod lesz végre már,
szived csakis erre vár.
Szivem szeretetre éhes,
érted mindenre képes.
Csillagot hoznák le néked,
hogy boldognak lássalak téged.
Köszönöm hogy meghalgattál,
szivembe örömöt csaltál.
Tudom már nem kell keseregnem,
csak reménybe reménykednem.