Tamás István



Ha kell aranyruhát öltesz Nekem,
vagy odabújsz hozzám meztelen, kedvesen.
Csókolsz vidáman, megölelsz szeliden,
mint gyenge szél fut kezed végig a testemen.

Tamás István szerelmes verse



Áldott legyen kezed, amivel simogatsz.
Áldott a csókod, mely felhevíti vágyamat.
Áldott legyen tested, mely féltve őrzi lelkedet,
Áldott legyen szemed, mely örökön rám nevet.

Tamás István szerelmes verse



Sorsom Tavaszváró teraszán,
fakadó barkák ölelésében,
helyed keresed szilaj szívem
kamrája sötétjében.
Kutakodsz bennem,
lelkemben véled hallani
csízek, cinegék dalát.

Tamás István szerelmes verse



Puha párnádra rátelepszik az éj.
Szíved dobbanása a csend remegése.
Aranycsillag játszik arcodon
lelkedben felcseng kettőnk zenéje.
Aludnál, de a zene egyre szebb lesz,

Tamás István szerelmes verse



Mennem kell, mert vár rám a fény,
szívem tüze teérted ég.
Most úgy fáj minden, sajog bennem
úgy érzem most el kell mennem.

Tamás István szerelmes verse

Tartalom átvétel