Olyan vagy nekem mint testnek a kenyér
Mely mindig a lelkemben él
Te akit megszült a képzelet
Valóság vagy és szállok én veled
Megelevenedtél és boldogságot hoztál
Minden nevetésed az örök szerelem
Segítettél és híven viszonoztál
Jól bántál énvelem
Itt vagy nekem a lelkemben égsz
Te táplálsz, ha lépek velem együtt lépsz
Elűzted a magányt megmentettél
ÉS én is segítettem hogy ne sötétségben élj
Velem vagy nem törhet az elmúlás szét
Szeretlek. És te szeretsz. Így jó
Te vagy a a bennem áradó lét
A soha el nem halkuló