Engem is elhagytak már és volt,
hogy én léptem le a színről,
nekem is fájt már a magány,
nem is beszélve a szívről.
Engem is öleltek úgy mintha
szívből szerettek volna
és én is öleltem már,mintha
nekem az kedvemre volna.
Belém is mart a féltékenység
holdszürke,keselyű karma,
mintha búcsúként tőlem még
valami fontosat akarna,
ám amikor boldog lehettem volna
kiderült:Velem még van egy kis dolga.