Szemem még nem lát téged
De bőröm érzi, hogy jössz felém.
A levegőn áthatol perzselő lényed
Ellenállni nem lehet, nincs remény.
Szívem megdobban, feszülten vár,
Körülöttem minden felizzott már.
Csönd van, csak a levegő remeg,
Mindenhol halkan az érzelem lebeg.
Körülvesz engem egy óriás hatalom,
Mit legyőzni nem tudok már,
Csak azt érzem mindig akarom,
S szívemre bársonyos börtönöd vár.
Ezután én már leláncolva élek,
De a jövőtől egy kicsit sem félek,
Mert veled nincs egyedül a lélek,
És jó érzés nagyon szeretni téged.