Vida Zoltán



Hűs szellő kergetőzik a Rónaság dombjain
Megállva,megpihen az őt óvó ölelő karjain
Éledező világ,s tavaszt hoz a méla déli szél
Lelkem, mint az ébredő természet enni kér

Vida Zoltán szerelmes verse



Elloptam a fényes égről minden csillagot,
neked kedvesem én egyet ott hagyok.
Azt is csak azért, hogy hozzám eltalálj,
hogy fényre várva te egem ma hazavárj.

Vida Zoltán szerelmes verse



Beteg vagyok szerelmem, a te beteged
Hiányzik az ölelő karod, s a lélegzeted
Letérdel a felhő, a Napnak sugarától
Ami szívemre hajlik, s üzen e világból

Vida Zoltán szerelmes verse

Tartalom átvétel