Néha együtt merülünk álmokba
kezed felém nyúl, ha sötét van
kavargó csókjaink párosulnak
bolyongnak aranyló homokban
tűzpiros lángok fáklyákkal
jelzik az időt mit átvirrasztottak.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



fekete égen fekete nap
fekete árnyak az ég alatt
fekete mosoly fekete száj
fekete csókkal köszönt a nyár
fekete nyakban fekete lánc
fekete itt még a boldog tánc
fekete álom fekete ágy
lassan szürkéllik ki már a vágy

Takács Mária szerelmes verse



Karod ringat forrón, csendesen
Csókkal felelek rá, édesem
Izzik szívem szenvedélyesen
Nélküled nem, veled létezem
Csitítsd csókoddal lázas testem.

Takács Mária szerelmes verse



Egy pillanat is elég volt
ahogy sugaras arcod nevetett
kezeim zsebembe bujtattam,
hogy meg ne lásd zavarom,
különösen néztél
bennem hullám öröm ébredt
a meleg szoba párájában
szemed lágyan keresett.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



A szerelmem él
meghunyászkodva a lázas lázig
szívem gyönyörében alázatig,
fájdalmamnak foltozott lomja
testemet ölelő forró karjaidnak
darabja.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



A múlton túl is kereslek
tudatosan, sejtelemmel
titkokat őrző emléked
szívemben terelgetem .

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Tudod nem fáj már annyira hiányod
emléked koppan az üres semmibe,
vörös rózsák gyúlnak homlokomon
s a viharzó szomorúság oly nesztelen.
Valahol itt közel dicsőit a hajnal

Vilhelem Margareta szerelmes verse

Tartalom átvétel