Ó…! Ha látnád…! Mókus táncol a fán,
Egyik ágról a másikra, madarakkal száll
Most ő is boldog, kicsi szemei nevetnek ránk
Mint lágy zene, felénk madárdal száll
Lélegző fenyőkkel ölelt, kedves házikóm teraszán.
Ó…! Ha látnád…! Szemem boldog sugarát,
Előttem, mint festmény, látom arcod mosolyát
Most ne… ne hagyd abba, énekelj!
Ha tudnád, szívem mit érez, újfent dalra fakadnál
Csengő dal libben a fülemben, örömmámor a szívemben.
Hallod…? Szavaimban az öröm táncol…!
Csak még… még beszélj, míg a szerelem össze láncol!
Szavaidat iszom, vigyázva, ne halkuljon
Ugye hallod…? Szívem hozzád most őszintén szól,
Az a madár pár is arra vár, ha mi együtt dalolnánk.
A lelked, és az enyémet, szét nem választanák
Már régen egymásra találtak, csak a test, ami külön jár
Érzed…? Mikor a hang suttogva ölelésbe megy át,
Oly szorosan, lelkünk eggyé olvad, két szív egyként dobban
Csak beszélj, és mondd, ugye te is erre vágysz?