Szíved mosolyod, bájaid elragad
S mint örvény forgataga, karjaid körbefon
Megáldott kedves bájjal a szerelem Istene,
Mely nagy kincs, szerelmet lehelt szívedbe
Szemed, mint a nap, kebled lüktetve táncol
Szívem a fénytől, gyorsabban lángol
Hajfürtjeid a langy szélben, lebben egy táncra
Záródó karjaim vesznek oltalmába,
Ajkad rózsáin, kedves mosoly csillan,
Boldogság hagyja el remegő hanggal,
Felcsillan a szemem, mondd ki vagy te!
Egy személyben a boldogság angyala?
Láttam szemed csillogó gyémántként fényleni,
Mint napsütötte tó, kebleid meg-megremegni
Éreztem ajkad, forró csókjaid édesen
Érzelemmel a szerelmed adtad nemesen,
Hallani hangod, mikor lágyan hagyja el ajkad
Nyári éjszakai szellőben, mint kedves halk dallam
De láttalak volt, hosszan-hosszan elmerengeni
Hűs szellőtől tested fázósan összerezzenni,
Hagyd folyni boldog könnyeidet arcodon,
Szorítsd magadhoz lüktető forró testemet,
Érzelmeid e nemes szerelemnek áldozd,
Ne legyen szívünk rabja, méltatlan szenvedés.