Vilhelem Margareta



És ha majd fellegek úsznak az égen
és vissza verődik a nap tükrén
a hajnalnak szőke fénye,
a rebbenő titkom remegve ejtem
hogy szellő se ismerjen meg téged.
Mert fénye vagy rejtelmemnek,

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Az idő nélküled elmúlik,
szét válnak percek,idök,
téboly csend fekszik mellettem
kopognak szerelmet, véletlent .

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Ott leszek
Látod, hiába kereslek
mindenhol, csak emlék
futkos szemérmetlen
lelkemnek rácsain,
úgy könnyeznek szemeim
és koldulok esztelen semmit,
hiába fáj az emlék.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Érzéketlen, fáradt szívem
nem tombol már,
mit tegyek vagy mit súgjak
ha vágyaim elsimulnak,
kívántalak az egekig
könnyen, lengén,
szemérmetlen gondolattal
az elrontott nyomorommal,

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Álomra vágyunk,
de szívünkön száz seb,
mi fáj és könnyezik
és csak árnyak lakják
bár a táj némán ég
gyöngyös víz cseppek
oltják libegve
a borongós kedved,
én vágylak téged

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Szívemben vagy, ha égre tekintek
csillag szemmel,
ha a hold ragyog kékes füstösen,
szerelemmel.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



És ha megbánt
Téged valaki,
jöjj hozzám,
jöjj panasszal,
súgjad fülembe
sóhajtásokkal,
és tedd rám
az ajkad.
Ha révedezel a
sötétben, a
szemed én vagyok
Neked, utadat,
jelzem a

Vilhelem Margareta szerelmes verse

Tartalom átvétel