Vilhelem Margareta



Mi minden történt
mióta elhagytál?
Ezer álom tört szét
nagyon hiányoztál.
De most megtagadlak,
bár most is érzem
szájadat ajkamon,
remegő testemen
ölelő kezedet
a vágyat mit adtál

Vilhelem Margareta szerelmes verse



És ma kérdem, kutatva szemed
lelked csillagos tükrében
hol vádlóan villog a titok,
hogy örök hűséget esküdtél
szemem és szemed tüzében
míg kezünk érintkeztek.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Mert minden este, szenvedőn
gondom homályába hullva,
zilált napjaim kergetem
esztelen reménybe esve,
hogy újra édesen érezzem
tévelygő testedet testemben
lélegzetem csöndjében.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Úgy formáltál ahogy akartál
testem szobor lett,
hajamat napsugárral szőtted,
szemeimet kék ég habjával
bársonyosan letörölted,
fehér nyakamra szegfűt fűztél
két erős karoddal

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Ez talán a legszebb éjszaka volt
simogatás teli,
ajkunkon lázasan csókok nevetnek;
simulóan ringnak,
izzadt testünk összekuszálódik a percben
egyetlen csókban,
s tündéri varázsnak megbékélésében
édesen zsongnak
valami mély éteri titokzatosságot,
mi vallomásban tőr,
s a varázs szavak ajkunkon zúgnak
csupa arany szálakként.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Oh, mennyi vágy van
sötét titok,
és mennyit elnézünk
egy kis gyönyörért,
követelőzünk néha
a semmiért,
értelmed siratja
a csalódásnak
nem értett bosszúját,
de titkod marad tovább.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Már nem nehezül rajtam teher,
kin is elkerül, mi sóváran integet,
mi nyomasztotta fájó szívemet
eltereltem.

Vilhelem Margareta szerelmes verse

Tartalom átvétel