Tévedés

Soha nem gondoltam volna,
hogy lesz valaki, aki belém gázolna.
A nagy baj csak az,
hogy ez pont te vagy.

Mindent megtettem érted,
eldobtam a múltat, hogy
a jelennek éljek. Sírok is
ezért nappal s éjjel.

Azt hittem, jó lesz,
de tévedtem.
A múltat eltörölni
miért is engedtem.

Most egyedül maradtam,
már tudom, hogy eldobni
többé sosem fogom, s hiába is
sírok, visszahozni sem tudom.

Az életem tévedése Te vagy, de
a sors ilyet miért is akart?
Jól megleckéztetett!
Hisz összehozott veled.

Lehet, hogy ezt érdemeltem?
Hisz sok emberen én is
átléptem! Ez most a sors keze,
egyet kell értenem vele.

Megosztom valakivel...
5 1 értékelés
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
1 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
Anonim
Anonim
2014-11-24 05:52

Egy szomoru sziv azt hiszi, hogy a sors dontott igy.Ido kell a gyogyulashoz…gyakran sok ido!!
Azt hiszed hogy elmult? meg nem!! akkor nem sirna minden sorod. En ertelek,es szeretlek Hajni

1
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x