Te vagy nekem

Látod vagy nem látod
hallod vagy nem hallod
a zene neked szól
hozzád könyörög egy végben.

Mert te vagy a reggelem
mely kinyitja szemem
te vagy az éj,
mit szemem nem unt meg.

Mert te vagy az átkom
mit büszkén hordok
a szó mi feloldja nyelvem
a tett mit hibázok.

Te vagy a lángoló nyaram
a fagynak idején
te vagy útirányom
ha eltévednék a valóságon.

És gyémántom vagy
a sok arany virág között
lepke szárnyon hiúságom éke
a süppedő ingoványon.

Te vagy a törvényem
mely megvétózza lelkem
kardokon csillogó fények
mik világítanak nékem.