A szerelem mámorában

Úgy űzött a vágy feléd,
értelmetlen lázas érzés
bőrömön ringott a kezed,
ujjaim csókolták gyöngén.

Türelmetlen mozdulatokban
ahogy első éjszakánk esett
ziláltan kergettük vágyaink
s szívem szívedbe veszett.

Kapkodó apró lihegésünkben
benne volt minden csoda
szoros kéjjel telt testünkben
ikrek lettünk szívverésünkben.

S vártuk a mámor ébredését
felettünk kattogott a perc ura
lágyan simultam mozdulataidra
összeforrtan birtoklásodra.

Szívünk dobogott mint soha
ketyegték vágyaink titkait
kék szemedben fény csillogott
s nedves víg ajkad kacagott.

Oly boldog voltam karodban
megrezzentem minden mozdulatra,
zene harsogott a kakas szóra
boldogságunk örök sugallatára.

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x