Remegés



Érzem, hogy ízét magába önti a hódolat,
miként felszínre hozva házsártos hátát,
megszűnik a gondolat.

Remegek hisz mit kéne tennem,
lábamat magával húzza a föld,
az izzó fagy lépked bennem.

Belemászva egy kalitkába,
szét vetem karjaim,
lelkem ne vesszen kárba.

Színes idomok lengenek előttem,
elkelve az összes,
mágnest csináltak belőlem.

Lengyel Anita szerelmes verse

Tetszett a vers, értékelted már?

Hozzászólás

Hozzzszolsok rsakor krjk az ltalnos netikett szablyait betartani.
CAPTCHA
Szeretnénk tudni, hogy valóban nem egy robot szeretné az űrlapot kitölteni és beküldeni.
3 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.