Elmúlnak így estjeim
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled,
– szemem ki se nyitom.
Olyan nehéz így szívem,
hogy szinte földre ver;
le-lehullok, de sóhajom
utánad – felemel.
Olyan csend van így nélküled,
hogy szinte hallani,
amit még utoljára
akartál mondani.