Kristófné Vidók Margit



Álmainkat a végzet szétzúzta,
nyíló szerelmünk ékes szirmait
üvöltő szél tépi, végigdúlja,
kilesve a szív rejtett titkait.

Kristófné Vidók Margit szerelmes verse



A tópart sem változott, csak mi ketten,
emlékedet sokáig őrizgettem,
újra itt vagyok, hol az ég lángoló,
remény fénye halovány, pislákoló.

Kristófné Vidók Margit szerelmes verse



Árnyakba olvadó, halkuló zajok,
a szürkeségben bíbor nap andalog,
fák közt rózsafényben bujkáló alkony,
táncot jár süvöltő szél a fájdalmon.

Kristófné Vidók Margit szerelmes verse



Ecsettel festenék bíboros színeket,
Hold ezüst sugarát, a bársony íveket,
tündöklő csillagfényeket ég vánkosán,
az örök körforgást, édeni változást.

Kristófné Vidók Margit szerelmes verse

Tartalom átvétel