Esik az eső, békésen csepereg.
A sok bánat a szívemről lepereg.
Sötét, felhős az ég és oly borús,
De lelkem már soha többé nem lesz bús.
Zuhog az eső, a szél tombol.
Elegem van már a sok bánatból!
Villámlik és nagyot dörren az ég,
A szenvedésből most már tényleg elég!
Eső után egy szivárvány az égen.
Érzem elszállt minden bánatom oly régen.
A napsütés is vígan szikrázik a fényben,
Szívem benne úszik boldogságban, reményben…