Elmúlt szerelem



Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi létben gyász sorunk betölt.
Találkozunk - irgalmas végezet! -
Utolszor, egyszer még, a - sír előtt.
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon.

Vajda János szerelmes verse



Szerettem Önt, és szerelmem lehet még több is,
Hisz´ szívemben nem húnyt ki teljesen,
De inkább most csendben hagyom Önt is:
Én nem akarom Önt bántani semmivel.

Alekszandr Szergejovics Puskin szerelmes verse



Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a tűznél bóbiskolsz, vedd le e könyvet,
lapozgasd, álmodozz csak régi, könnyed
pillantásodról: visszfény volt az árnyon.

William Butler Yeats
szerelmes versét fordította Csillag Tibor



Folyton csak készülök: öt, tíz, tizenöt éve
méltó dícséreted rímekbe fogni végre.
Mert kérdését e test akárhogy tette fel,
bölcsebben, mint te, nincs élő, ki ráfelelt.
De a nagy kuszaság, amelybe keveredtünk,
és a ledőlt határ kettőnk között, közöttünk
némává tette szám, s szégyelltem is talán:
dícséreteddel az enyém is mondanám.

Csorba Győző szerelmes verse



Emléke visszacsillog
s olykor arcomra tűz,
arcomra, mely fakó
s elmúlt évekbe néz.
Fényes volt, mint a csillag,
forró volt, mint a tűz,
fehér volt, mint a hó
s édes volt, mint a méz.

Dsida Jenő szerelmes verse



Aki szeretőjét
Igazán szereti,
Legyen bármi sötét,
Mégis felkeresi.

Kisfaludy Károly szerelmes verse



Mint a Montblanc csucsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szivem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.

Vajda János szerelmes verse

Tartalom átvétel