Elmúlt szerelem



Ha, csak az marad mit adsz,
oly koldusnak érzem magam,
s részvéttel csókolsz balgán,
bár illatos rózsából születtem,
s úgy szállnak el ékes szirmaim
szárnya nő szegény hitemnek.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



Olyan voltál, mint a Szajnába beszórt Nap,
pupillád tükrében megvillant angyalszárny,
te múzsa-kedvesem, verssel tele rótt lap,
maradtál a margón maszatolt tintaárny.

Sea Miller szerelmes verse



Az apró csendek kuszaságában ,
mik körül zárjak vonalainkat,
hiányos vétkeink színes lázában,
semmibe torkollik hallgatásunk.

Vilhelem Margareta szerelmes verse



A múlt hatalmát még mindig érzem,
éget a fantázia, pezseg a vérem.
Elillant szép pillanatok sora,
meg mérgezte a tudatlanság.
Miért nem láttál Te ostoba?

Lengyel Anita szerelmes verse



Nézek magam elé, de nem tudom miért,
Akire gondolnék, azt már elvesztettem rég.
Mégis csillogó szeme, mézédes ajka,
Minden estém legszebb gondolata.

Nagy Gábor Tibor szerelmes verse



Soha nem gondoltam volna,
hogy lesz valaki, aki belém gázolna.
A nagy baj csak az,
hogy ez pont te vagy.

Hirth Éva szerelmes verse



Jó, hogy vége van,
ülök a hárs alatt,
érzem bódító illatát
és mámorítását.

Hirth Éva szerelmes verse

Tartalom átvétel