Ébredő érzékek



Csillagkárpitos éjvarázs,
holdfény, ezüstös ragyogás,
kacagó széllel szárnyalás,
halkan suttogott vallomás.

Eltévedt, kósza emlékek
feléd repítenek újra,
csalfa, ébredő érzékek,
a lelkemet összezúzta.

Bíborban fürdő éjszaka,
villanó fény kavar vihart,
vad érzelmek viadala,
a bűbáj ismét fogva tart,

Hiába szép szó, esdeklés,
lelkem a bánat járja át,
halálos, néma csendesség,
eloltottad szívem lángját.

Szitáló ködfelhők között
újraéledő látomás,
korhadó emlékek mögött
a szív még megáll tétován.

A vágyak hívó szavára
a két test újra egyesül,
emlékezve a dalára,
a szerelem beteljesül.

Kristófné Vidók Margit szerelmes verse

Tetszett a vers, értékelted már?

Hozzászólás

Hozzzszolsok rsakor krjk az ltalnos netikett szablyait betartani.
CAPTCHA
Szeretnénk tudni, hogy valóban nem egy robot szeretné az űrlapot kitölteni és beküldeni.
4 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.